Volt egy házam, tágas és kényelmes, benne egy üres szoba,
Ott foglaltam imába utolsó kívánságomat.
Volt egy bakancsom, fekete, csillámos.
Volt egy kabátom, amit immár nem hordok.
Álmaimban gyerekeim voltak, fiú és egy lány,
Voltak könyveim, édesanyám, édesapám.
Volt egy utam, célom, mégis a kevésbé járt tetszett nekem,
Testvérem, barátaim, szeretőim, kik sosem fogták kezem.
Volt egy rózsám, ma már az is elveszett
Volt egy szívem, amit hagytam kihűlni egy őszi reggelen.
Nem maradt immáron semmim és senkim csak egy üres szoba,
Ahol a gondolataim hangosabbak, mint a zokogásom és a halál zaja.
Leltárom befejeztével felidéztem minden emléket,
Csak téged akartalak, te voltál az utolsó reményem.
Őrizd a szemem, testem, a kihűlt vérem,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése